vNext kategória bejegyzései

Visual Studio “14” CTP SxS

Sorra jelennek meg a Visual Studio következő változatának előzetesei, ún. CTP, azaz Community Technology Preview formában. A CTP-k célja, hogy a fejlesztőcsapat minél korábban kapjon visszajelzéseket az újabb funkciók működéséről, ennek megfelelően ezekre koncentrálnak, nem pedig arra, hogy minden korábban bevezetett funkció is helyesen működjön. Simán előfordulhat, hogy egy korábbi verzióban már stabilan működő funkció egy CTP-ben elromlik (lásd Release Notes). Semmi gond, nem kell aggódni, a következő stabil release-re biztosan ki fogják javítani (főleg akkor, ha jelentjük a hibát). Ezzel teljesen összhangban a Microsoft nem csak hogy hivatalosan nem támogatja a CTP verziókat, de egy CTP telepítésével az egész “gép” támogatása megszűnik.

A legjobb megoldás a CTP kipróbálására a virtuális gép. Sajnos a Visual Studio csapat nem tesz elérhetővé telepített és előre konfigurált virtuális gépeket, aminek a fő oka, hogy így a telepítés folyamatát is sokan tesztelik világszerte különféle környezetekben. Azure előfizetéssel rendelkezők azonban kényelmes helyzetben vannak, mert számukra a Virtual Machine Gallery-ben elérhetőek ilyen konfigurációk.

Mi a helyzet a bátrak módszerével, a side-by-side telepítéssel? Természetesen a végleges verziót lehet majd a korábbi verzió mellé telepíteni, azonban CTP esetén ez fokozottan kockázatos. A VS “14” CTP 1 telepítője nem is engedte ezt, de mivel a csapat folyamatosan dolgozik a kapcsolódó problémák megoldásán, ezért a CTP 2-től már technikailag ugyan lehet side-by-side telepíteni, továbbra is az az ajánlás, hogy teszt gépen célszerű kipróbálni.

Side-by-side telepíteni nem kell félnetek jó lesz én nem ellenzem.

 

Technorati-címkék: ,
Reklámok

Microsoft Nyári Akadémia – .NET vNext

Kedden a Microsoft Nyári Akadémia programsorozat megnyitásaként a .NET és az ASP.NET következő verziójáról tartottam egy bevezető előadást. Az előadásnak a “.NOT, avagy .NET vNext” címet adtam, mert az új verzió számos gyökeres változást hoz, sok esetben teljesen átírva azt, amit a .NET-ről eddig tanultunk.

Ahhoz, hogy ezeknek a változásoknak az okait megértsük, mindenképp látnunk kell azt, hogy a Microsoft másfél évtizede rakta le a .NET platform alapjait, és ennyi idő alatt ez a szakma, különösen a webes világ, rengeteget változott. Kezdetben a cég ezekre a irányváltásokra pont olyan fürgén reagált, mint egy konténerszállító teherhajó, de azután a webes termékcsapat szépen magára talált, és a teherhajóból fürge romboló lett. A WebForms ás a .NET hiányosságait szépen sorban igyekeztek pótolni, megjelent a NuGet, az MVC, a WebPages és a WebAPI.

A végeredmény azonban nem egyetlen technológia lett, hanem egymáshoz nagyon hasonló, egymással rokon programozási keretrendszerek összessége. És bár hívhatjuk “One ASP.NET”-nek, amíg az MVC és a WebAPI más filtereket használ, vagy az MVC-ben és a WebPages-ben más a HTML helperek implementációja, addig ez az elnevezés sántít.

A webes termékcsapat nagyon jól ráérzett, hogy itt egy komolyabb vérfrissítésre van szükség. És ha már újraírják az MVC-t úgy, hogy magába olvassza a WebAPI-t és a WebPagest is, akkor át lehet gondolni az ASP.NET-nek azokat a részeit is, amik valóban közösek. Elég csak a mindenhol jelenlevő HttpContext objektumra, a System.Web.dll-re, vagy a teljes végrehajtási csővezetékre gondolni. Sőt mi több, ha figyelembe vesszük az új fordító (Roslyn) és új JIT fordító (RyuJIT) képességeit, akkor fel kell hogy merüljön a BCL és a CLR cseréjének kérdése is.

A Microsoft nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy a .NET következő verziójára refaktorálja a BCL-t, kicseréli a runtime-ot, átdefiniálja az egységnyi kód fogalmát, elpusztítja a GAC-ot, újraírja az ASP.NET platformot, és hozzá természetesen a teljes eszközparkot. Mindezt kezdettől fogva cross-platform módon, a legmodernebb tervezési mintákat követve, a felhőre optimalizálva és a modern kor elvárásainak megfelelően nyílt forráskódú módon. És itt most nem arra a “klasszikus Microsoftos” nyílt forráskódra kell gondolni, amikor a rendszer megjelenése után sok hónappal kiteszik a CodePlexre a kipucolt forrásfájlokat, hanem arra az igazi Githubos nyílt forráskódú világra, amiben mindenki küldhet pull requesteket.

Ezekről beszélgettünk a Nyári Akadémián. Akit érdekel a diasor (és benne a demók), megtalálja a Slideshare-en:

 

A teljes platform fejlesztése egyelőre nagyon korai fázisban van, és természetesen még nagyon sok változásra lehet számítani. Aki mégis szívesen ismerkedne vele, itt kezdhet hozzá:

 

Technorati-címkék: ,,,