Nem szakmai kategória bejegyzései

Kilépés a BME-ről

Ha úgy döntöttél, hogy elhagyod az Egyetemet, és ezt a feletteseiddel is sikeresen megbeszélted, akkor még vár rád egy adminisztrációs tortúra. A tanszéki adminisztrációból meg fogod kapni az ún. Kilépő Lapot, amire pecséteket kell gyűjtened az Egyetem különböző osztályaitól, nagyjából egy tucatnyit. Attól függően, hogy mikor jártál utoljára a campus különböző épületeiben, ez akár nosztalgikus élmény is lehet, de többnyire inkább tájfutáshoz hasonlít.

Bár a lapon szerepel, hogy mit hol keress, íme még néhány segítség, hogy te is tarthasd a 90 perces szintidőt:

A telefonközpont irodája a D épületben a porta mögötti mini-folyosón található. Arról lehet megismerni, hogy a falon van egy telefon 🙂 Amikor ott jártam, akkor egy papírlapra ki volt írva, hogy a kilépéshez melyik melléken kell betelefonálni. Ha nem találsz oda, akkor a portán a telefonközpontot kérdezd, ne a TIO-t, mert esetleg átirányítanak az R épületbe. Ja, és a legfontosabb, hogy csak délelőtt, 8-12 óra között fogadnak.

Az orvosi rendelő hivatalosan a T épületben van, de ne menj be a T épület főbejáratán, mert onnan nem lehet bejutni az orvosi rendelőbe. Bejárat a H épület felől a földszinten. Sokat gondolkodtam, hogy egyáltalán miért kell odamenni, talán megállapítják, hogy a közalkalmazotti jogviszonyom során nem hülyültem meg (teljesen)? De nem, mert az orvos annyit sem kérdez, hogy “hogy van?”, csak aláírja a papírt, és közli, hogy a kartonodat nem adják ki, csak ha másik orvos írásban kéri. De ehhez a pecsételéshez feltétlenül képzett orvos kell, tehát rendelési időben menj. A recepciós pult nem üzemel, csak simán be kell menni a dokihoz (mindegy melyikhez), amikor te következel.

A KTH-ban az R épületben sorszámhúzós rendszer van az aulában, de ez ne tévesszen meg még akkor sem, ha a masinán van “Egyéb ügyek” opció is. Nem kell számot húzni, csak menj be a hatos szobába.

A könyvtári könyveket oda vidd vissza, ahonnan elhoztad őket, pontosabban oda, ahova tartoznak, tehát például az I épületben lévő szakolvasóba. Szuper, közös informatikai rendszere van a könyvtárnak, amivel bárhol meg tudják neked mondani, hogy van-e tartozásod, (sőt a könyvtári kártyádon lévő vonalkóddal ezt magad is kiderítheted a könyvtár weboldalán), de az a pecsét, amit a kilépő lapra kell ütni, az csak a központi könyvtár épületében van, tehát oda is el kell zarándokolnod. A bejáratnál lévő zöld ablakoknál kaphatod meg. (Most már érted, hogy a bejárat fölötti átjárót miért hívják Sóhajok hídjának? 😉 )

Az A épületben azon a szinten, ahol a belépő kártyádat kellene leadnod, választhatod azt, hogy nem ott adod le, hanem majd a tanszéken. Így megvan a lehetőséged, hogy szépen visszasétálj, és kényelmesen kihajts a garázsból. Ha egész évre befizetted a parkolási díjat, akkor megadhatod a számlaszámodat, és megígérik, hogy az időarányosan fennmaradó részt visszautalják. Erre egy hetes átfutási időt ígértek, meglátjuk.

Bármennyire is azt mondja mindenki, hogy a lapon lévő sorrendben haladj végig, ez teljesen lényegtelen. Mivel az A épületben szinte minden szinten meg kell állnod, célszerű azt utoljára hagyni. Ott azonban nem tudsz sorban végigmenni az emeleteken, mert a legvégén a lapot a 4. emeleten kell leadnod.

Miután leadtad a lapot, nem kapsz az égvilágon semmit. Csak egy ígéretet, hogy továbbítani fogják azt a MÁK-ba (hetente csak kétszer megy oda posta), akik azt feldolgozzák, majd visszaküldik a papírjaidat az Egyetemre, akik azt postázni fogják a te nevedre. Állítólag ez másfél hét alatt lemegy, hát majd meglátjuk, mint ahogy azt is, hogy ez mennyire lesz gond az új munkahelyen.

Összességében az egész procedúrában az a szép, hogy Te egyáltalán nem kellesz hozzá, tökéletesen megoldható lenne a dolog belső kézbesítéssel, vagy egyszerűen elektronikusan, papírmentesen. A pozitívum viszont az, hogy mindenhol percek alatt megkapod a pecsétet (miután sorra kerültél), és közben sétálsz egy jót a friss levegőn, ráadásul velem mindenhol készségesek, kedvesek voltak.

Talán mert tudják, hogy egy nap ők is ebben a cipőben fognak járni?

 

Technorati-címkék:
Reklámok

Utolsó napom a BME-n

Úgy döntöttem, hogy augusztus végén új fejezetet kezdek, és 14 év után elhagyom az Egyetemet.

bme-masodik-emelet

Tizennégy év olyan hosszú idő, hogy nehéz teljes pontossággal visszatekinteni, mi minden is történt ennyi idő alatt. Az biztos, hogy sokat köszönhetek a Tanszéknek, a közegnek, ami lehetővé tette, hogy annyi remek projektben vegyek részt. Hogy csak egyet említsek, együtt csináltuk végig a .NET hazai bevezetését, és aki ott volt, emlékezhet még az induló készletekre:

bme-dotnet-indulo-keszlet

Rengeteg élő eseményt szerveztünk ez idő alatt, a “Rendezvenyek” mappámban közel 200 almappa található. Volt néhány formabontó is, például amikor az előadás során összerakott pizzarendelő alkalmazás olyan kiválóan működött, hogy a futár valóban kihozta az illatozó pizzákat, és olyan is, hogy a közönség soraiból sorsoltunk ki valakit társ előadónak. Akkoriban még a termékbejelentések is nagyot szóltak, a Visual Studio 2005 Launch például rockos stílusban ment a Kongresszusi Központban:

bme-vs-2005-launch

Sokat gondolkodtunk egy közösségibb esemény kitalálásán is, végül nálunk született meg a Win The Web 24 órás programozói verseny ötlete, és mi is szerveztük az elsőt 2007-ben:

bme-wtw07

Íme a szervező csapat a díjátadón:

bme-wtw07-csapat

Számos nagyszerű kollégával dolgozhattam együtt, néha éjt nappallá téve:

bme-dz-alszik

bme-csp-alszik

Közülük sokan már korábban elhagyták az Egyetemet, és szintén távozott számos olyan diák, akit volt szerencsém tanítani ez elmúlt években. Sokukkal találkozom rendezvényeken, és jó hallani, amikor elmondják, hogy hasznát vették a nálunk tanultaknak. A visszajelzéseknek, legyenek azok bíztatóak vagy kreatív kritikák, mindig örültem, mert segítettek jobbá tenni az órákat, előadásokat. Sőt, volt úgy, hogy a falra is kikerültem velük:

bme-ohv

Konzulensként nagyon sokat tanultam a hallgatóktól, és számtalanszor sajnáltam, amikor valakivel véget ért a közös munka. Persze nincs jobb érzés annál, mint amikor záróvizsga után kijön az ember védésről, és azt mondhatja a hallgatójának, hogy “Gratulálok, Mérnök Úr!” 🙂 Ez olyan, amit az Egyetemen kívül biztosan nem lehet megtapasztalni.

Vannak szerencsére olyan dolgok is, amik az Egyetemtől függetlenül velem maradnak. Megmarad például ez a blog, meg terveim szerint úgy általában minden olyan tevékenység, ami a Microsoft regionális igazgatói és Most Valuable Professional (MVP) címhez kapcsolódik már tíz éve:

bme-mvp-awards

Ahogy egy barátom fogalmazott, nem a Holdra megyek, megtaláltok 🙂

Hétfőn új időszámítás kezdődik, viszlát BME, helló LogMeIn!

bme-kijarat

 

ui. 1:

Nosztalgiázók kedvéért: Az Egyetemen vannak nagyon állandó dolgok, például a Goldmann menza semmit nem változott másfél évtized alatt, sőt még a Goldmann szelet is pont ugyanolyan:

bme-goldmann-szelet

 

ui. 2:

Kilépők kedvéért: Az Egyetemről kilépni nem annyira egyszerű, de erről majd egy másik cikkben…

 

Technorati-címkék:

UPC távirányító csere

Történt, hogy a UPC Mediabox távirányítójából kiesett az I(nformation) gomb. Ez elsőre nem tűnik nagy veszteségnek, de hamar rájön az ember, hogy nehéz nélküle élni. Irány az ügyfélszolgálat, ahol jó hosszú várakozás után szó nélkül 2 perc alatt kicserélték a távirányítót.

Az igazi nehézség otthon várt: minden kiválóan működött, kivéve azt az apró, ám el nem hanyagolható jelenséget, hogy a távirányító csak a TV hangerejét volt hajlandó állítani, a mediaboxét nem. Kép volt, de meg se mukkant.

Szerencsére a felhasználói kézikönyvben van egy Gyakran feltett kérdések fejezet, ahol pont van egy erre vonatkozó rész, ami azt írja, hogy olvassam el a használati útmutatót. Az már önmagában is elég rossz, hogy egy mezei távirányítóhoz használati útmutató kell, de nekiestem és beismerem, elolvastam. Kiderült, hogy a mediabox távirányítójával lehet a TV-t, videót is vezérelni, ha egyszer összehangolja az ember a kettőt. Az én esetemben gondolom az történt, hogy az előző tulajdonos vagy a gyár/szerviz összehangolta már egy hasonló TV-vel, és most ezt el kellene felejtetni vele. Erről persze szó sem esik a leírásban, az ügyfélszolgálatot pedig természetesen lehetetlen elérni, de az automatájuk felhívta a figyelmemet a weboldalukon található tudásbázisra, ahol ismét csak a használati útmutatóhoz irányítottak. Nem sok segítség.

Végül mi lett a megoldás? Hát persze, hogy a Google!

Keresés: upc távirányító hangerő

Első találat: A UPC távirányító miért nem szabályoz hangerőt?

A lényeg: a leírásban szereplő 991-es kóddal lehet automatikusan egymásra hangoltatni két készüléket, és úgy tűnik, hogy a 993-as kóddal lehet elfelejtetni a korábbit. Thx Mano85.

Ez segített, már működött a hangerő szabályozás, viszont valamilyen véletlen egybeesés folytán egy perc múlva lefagyott a mediabox. Sajnos megesik vele nem ritkán. Kikapcs-bekapcs, ám most kivételesen nem indult el, beleállt az InIt fázisba, mint a cövek, a TV pedig nem kapott jelet.

Az init már ismerős volt, nem egyszer előfordult, hogy – gondolom szoftver frissítés után – kérte a kütyü az országot és az aktiválási kódot, ám most csak a “Nincs jel” fázisig jutottunk el, ami ugye nem nagy kunszt, hiszen kikapcsolt mediabox esetén is ezt írja ki a TV.

Megint a Google segített, bár most nem elsőre:

Nálam a 0000 OK működött, feljött az ország választó és utána ment minden simán. Arról fogalmam sincs, hogy az előtte előbb szándékosan, aztán inkább idegből végignyomkodott kombinációkkal mit szabadítottam rá az emberiségre.

Kicsit elgondolkoztam rajta, vajon milyen lenne a világ, ha a szoftvereinket is így készítenénk? Elég néhány univerzális gomb, azok megfelelő sorrendben és együttesen történő lenyomásával minden cél elérhető. A lehetséges funkciók egy részét dokumentálnánk, a többit pedig találja ki az, akinek szüksége van rá. Hamar eszembe jutott, hogy az ötletem nem eredeti, máris vannak ilyen szoftverek és weboldalak Mosolygó arc

Új kampányt hirdetek, legyen “használhatóság” a jelszó!

 

Technorati-címkék:

Színvonalas (?) állásajánlatok

Időnként kapok leveleket állásajánlatokkal, de ennyire “színvonalas” még nem jutott el hozzám.

Tárgy: C# és Java pozíciók

Már ebből látszik, hogy ez mennyire rám van szabva. Én és a Java…

Kedves régi/új Jelöltünk!

Az adatbázisunkban találtam meg az önéletrajzát, …

Én az új jelöltek közé tartozhatok, mert még soha nem kaptam levelet Önöktől. Én biztosan nem kértem, hogy az életrajzom kerüljön be az adatbázisukba, bár végülis nyilvánosan kint van a neten, bárki letöltheti.

… mely alapján a következő lehetőségek közül Java vagy C# területen ajánlom Önnek aktuális pozícióinkat:

Azért arra kíváncsi lennék, hogy a Javát hogy sikerült hozzám párosítani. Ezek után a levélben jön egy lista, például ilyen tételekkel:

C#:

Junior C#.Net or VB.NET developer

Na kösz.

Kérem, amennyiben érdekli valamely fenti lehetőség, és úgy gondolja, meg is felel az elvárásoknak, úgy válaszoljon az alábbi kérdésekre, és küldjön frissített magyar és angol szakmai önéletrajzot word formátumban, ha lehetséges fényképpel:

Hány év C# tapasztalta van?

Milyen szinten beszél angolul? Használja-e naponta?

Van-e német nyelvtudása?

Nem értek a HR szakmához, de nem erre való az életrajz, vagy az a bizonyos adatbázis?

Mennyi a havi nettó és bruttó  fizetési igénye (bécsi lehetőségre: számlás óradíja)?

Látom, ez az első szűrő.

Ezek után jön 6 senior Java fejlesztői állás, gondolom megint az én CV-m alapján.

Mostani megkeresésünk során kulcsszavas keresés kapcsán találtuk meg önéletrajzát, elnézést amennyiben fő profiljába mégsem illenének bele.

Azért azokra a kulcsszavakra kíváncsi lennék.

Az egész levelet a melléket koronázza meg: sikerült ugyanis elküldeni 548 db fejlesztő nevét, telefonszámát, e-mail címét és érdeklődési körét egy mellékelt Excel fájlban. A listában szerepelek én is, és találtam még ismerősöket, gondolom ez volt a körlevél alapja.

Tisztában vagyok vele, hogy az álláspiac manapság inkább húspiac, de ennek tényleg így kell történnie?

MVP interjú

Talán nem annyira közismert, hogy pontosan mi is az MVP program, ezért különösen örülök, hogy a TechNet Portálon külön rovat foglalkozik a programmal és a magyarországi díjazottakkal. Az oldalon a gyakran ismételt kérdések mellett nemrég elindult egy interjúsorozat a magyar MVP-kkel, ami segít kicsit bepillantani abba, hogy belülről hogyan látjuk ezt a címet. A héten én voltam az interjúalany, a beszélgetés már olvasható a TechNet Portálon. Remélem egy kicsit a regional director program céljára is sikerült rávilágítanom.